HTML

Egy dokkmunkás unalmas élete

Egy észak dániai hajójavító kikötő (ship yard) mindennapjairól,az itt folyó munkáról,belső életéről írok,naplószerűen,saját szemszögemből.

Utolsó kommentek

  • HK417: @lekvárosnokedli: Lehet, hogy igazad van uram--nem vitatom, hiszen nekem a gépen dolgozó tengerész... (2016.06.28. 00:05) Dokkok,gépek
  • lekvárosnokedli: Üdv. A "nagyhajó" biztosan elkápráztatja az embereket. Az orrán található csíkok is, amik ugye a j... (2016.06.26. 09:13) Dokkok,gépek
  • arsenal71: Kösz a blogot jó ötlet. De kollégák nem leszünk. :) (2015.11.28. 21:09) Ismertető? előzetes?
  • deepwing: Abszolute csak érdeklődtem, érdekes lehet ezt hajógépészkedést csinálni. Nekem nem ez a szakmám, I... (2015.03.06. 16:19) Ismertető? előzetes?
  • HK417: @deepwing: Semmi különös uram, mert mindenre megtanítanak--DE!!! Ahhoz, hogy egyáltalán szóba állj... (2015.03.05. 19:18) Ismertető? előzetes?
  • Utolsó 20

Linkblog

Dokkok,gépek

2011.05.16. 19:07 HK417

Sziasztok!

 

Akkor,ahogy ígértem,folytatom.

Vannak gondjaim a képek méretének kezelésével,de talán sikerül megoldanom.

 

Tehát a dokkok: a kikötő északi oldalán van az 1-es és 2-es dokk. Ezek úszó vagy inkább ”lebegő” dokkok. Az 1. egy nagyon régi dokk,még szegecselt falakkal készült,mint a hajók is akkoriban(a korát nem tudom,de meg fogom kérdezni nektek). A 2. már újabb,hegesztett falu. Ezekbe a hajók,úgy állnak be,hogy miután az erre szakosodott csapat a dokkmester vezetésével előkészítette a gép fogadására,lesüllyesztik a hajó beúszik az alig két méterre a vízből kilógó falak közé és amikor a „helyén” van,felemelik lassan a dokkot,immár a hajóval együtt.

A „hely” előkészítése nem azt jelenti,hogy kisöprögetik,meg feltörlik a dokk padlóját,hanem azt,hogy egy csomó nagyteherbírású,egyébként fából készült tartót,milliméteres pontossággal lerakosgatnak a hajó tervrajza alapján majd ezeket megfelelően rögzítik. Azért ehhez tudnia kell a szakmát a dokkmesternek,hiszen nem hibázhat-ha miatta késik a „beállás”,aminek minden perce nagyon komoly pénzekbe kerül,nem nagyon fogják dicsérgetni érte. Ha beállt a gép és emelni kezdik a már rögzített hajóval,az mindig egy érdekes látvány és nem egyszerű mutatvány a személyzet részéről-azért itt több ezer tonna áll sokszor egy néhány tíz centiméteres gerincen és hiába van a dokkfalhoz is kitámogatva,azért az egyensúlyban tartás létfontosságú. Volt már rá példa,hogy a hajó lecsúszott a bakokról-na,az gáz volt! (Az első bejegyzés első két képe egyébként a kettes dokkban éppen most is bent álló MSS ERNEST SHACKLETON fedélzetén készült.)

A kikötő másik oldalán(déli-gyk.)van a hármas és négyes,amelyek „sima” száraz dokkok-tudjátok az az egyszerű beállós. Az előkészítés itt is ugyan úgy történik,mint az úszó dokknál,de itt nincs süllyesztés. Ezeket,mikor kész vannak elárasztják vízzel( a tenger szintje alatt vannak,természetesen),majd kinyitják a kaput a hajó beúszik,vagy betolják,aztán szép lassan kipumpálják alóla a vizet. Ezekbe,főleg a négyesbe azért már tényleg nagy gépek is be tudnak állni-a négyes az amelyik 220 méter hosszú és még így is előfordul,hogy a dokkfal felett kilóg a hajó orra (például a SUPERSPEED 1-2,gyorskomp Dánia és Norvégia között ). A beállásnál,miután a dokk kapuját már becsukták,gyakran kell búvárokat alkalmazni a pontos „helyrerakás” érdekében-télen a jeges vizet biztos,hogy kibírják röhögés nélkül.

És ekkor jövünk mi!

A „yard” és az ISS.

Eddigre a főnökség a „yardnál” és nálunk is nagyjából tudja mit kell a gépen elvégezni,ezért azonnal el tudjuk kezdeni a szükséges csőrendszerek telepítését(szivattyúkhoz és a nagynyomású mosókhoz). Van annyi cuccunk,hogy képesek vagyunk egyszerre 5-6 hajón dolgozni egyszerre anélkül,hogy bérelni kellene kisegítő gépeket. Négy mobil szivattyú-kettő traktor vontatta tartály és kettő teherautóra épített-azonkívül kettő olyan elektromos motorral hajtott szivattyús tartály amit ki tudunk vontatni a hajó mellé. Ezek a gépek képesek akár az ötven hatvan méteres csőrendszeren is kiszivattyúzni bármit,ami egy kicsit is folyékony. Hozzá kell tenni,hogy a csövek gyakran több tíz méteren függőlegesen vannak telepítve–az úszó dokkokban mindig-és három incs átmérőről indulnak(holnap megmérem mennyi ez 'centiben). Aztán van még néhány elektromos búvárszivattyú és jó pár olyan amit nagynyomású levegő működtet. Ezeket kiskezünkel oda visszük(cepeljük) ahol szükség van rájuk.

A következő nagyon fontos felszerelés a nagynyomású mosó. Ez áll ugye a nyomást előállító elektromosan hajtott gépből és egy gázolajjal működő vízmelegítőből(mindez egy nagy fém „ládában”,hogy targoncázni lehessen),meg a szükséges hosszúságú csőből a végén egy pisztollyal. A pisztolyba illeszthető rövid mosófejet „cigar”-nak hívják,valamiért és mindenkinek sajátja van,ami az ő stílusának legjobban megfelel(általában magunknak rakjuk össze). Ez a cucc olyan 270 bar nyomást tud(levágja rólad a kesztyűt,ha nem vagy észnél vele),amit gyakran órákig tart a polgár félkézzel és mossa,borotválja vele a felületet,sokszor vakon a párától meg a falakról,sarkokból visszaverődő víztől,mindezt gyakran hasonfekve a helyhiány miatt vagy éppen tornászkodva a merevítőkön,ha akkora a tank–szóval van értelme a kalória bevitelnek. Vannak munkák,amikhez az úgynevezett „turbó” fejeket kell használni. Ezeknek az orrában egy kicsi golyó van ami nyomás hatására vékony sugárban körbe-körbe pörgeti a vizet és képesek a nagyon ragaszkodó szennyeződéseket is „leverni” a felületről,vagy a festéket,rozsdát is eltávolítja,ha kell. Ezzel is érdemes vigyázni-az egyik vigyázatlan kollégának lyukat lőtt pár hónapja a hüvejk és mutató ujja közti részen a tenyerébe kesztyűn keresztül.

Használunk még egy csomó féle vegyszert is,csak,hogy vidámabb legyen a dolog,meg legyen értelme használni a maszkokat. Ezek külömböző erősségű ipari szappanok,amiktől,ha a szemedbe megy egész élethű full alkoholista tekintetet produkál-ti. piros szemű nyúl.

 

Mára ennyi a csapat a következő bejegyzésbe kerül,viszont megpróbálkozom a képek berakásával-ha nem menne,akkor bocsi!

A kettes dokkban a traktor éppen sziv valamit a gépről a mögötte látható csövön.

 

 

Szintén a kettes. Éppen beáll a hajó,ki segitséggel. Azért látszik,hogy nem mindig egyszerű.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 A "központ". Három gépünk áll bent,elöl az "öreg" Scania,amit Betty-nek hívnak.

A hordók mögött a nagynyomású szettek közöl pár darab(sajnos csak a vizmelegítők látszanak,mert magasabbak,mint a "sterimók")

 

Katamarán épp beáll a négyesbe-

Nagygép a négyesben.(az orrán,azok a csíkok a jégtől vannak-kemény tél volt,na)

 

 

 

3 komment

Címkék: munka hajózás

A bejegyzés trackback címe:

http://dokkmunkas.blog.hu/api/trackback/id/tr322908987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Timi70 2011.11.17. 16:10:46

"megcsodáltalak"! Neked egy könyvet kellene írnod ilyen választékos szóhasználattal. Látszik, hogy nagyon szereted a munkád!

lekvárosnokedli 2016.06.26. 09:13:30

Üdv.
A "nagyhajó" biztosan elkápráztatja az embereket. Az orrán található csíkok is, amik ugye a jégtől vannak. Remélem nem Te találtad ki a jeges dolgot. Ez a hajó nem jégtörő. Ami "kilóg" belőle, az a horgonylánc. Amin a csíkok vannak, az a bulba. A bulbán látható csíkokat a horgonylánc okozta.
Jó pap is holtig tanul.
Üdv.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2016.06.28. 00:05:20

@lekvárosnokedli: Lehet, hogy igazad van uram--nem vitatom, hiszen nekem a gépen dolgozó tengerészektől van csak infóm a hajók sérüléseit illetően. Nagyon ritka az, ha ki kell mennünk a vízre mert olyan a baj.Nem nagyon emlékszem már erre a gépre, de a kép alapján, ha nem is akkora mint pl. a Superspeed 1vagy 2, de amennyire kitölti a dokkot, bizony nem kicsi.Egyébként simán elhittem/hiszem a jég okozta sérüléseket, hiszen akkoriban a jégtörők nyitották az utat a többieknek a környéken és bizony az, hogy nincs már összefüggő jég, az nem jelenti azt, hogy nincsenek jégtáblák. Itt jegyezném meg azt is, hogy dolgozunk jégtörőkön és állomásoznak is nálunk, tehát pont tudom milyenek, viszont az is biztos, hogy sok norvég komp jár tavasszal a jég okozta sérülések javítására hozzánk és azok is így néznek ki, csak azokon magasabban is sok a "karcolás", hiszen mindig "rakottan" mennek.