Egy dokkmunkás unalmas élete

Most tényleg semmit sem írok a képekhez-ha valakit érdekel valami,majd megkérdezi.

Megint van egy csomó új képem. Most nem írom,hogy a lustaság miatt csinálok képes bejegyzést,mert -mint már mondtam-több a meló vele,mintha csak írnák valamiről. De most ilyen kedvem van.

Hajó az "egyesben". Beálltam a traktorral és csatlakoztam a már kiépített csőhöz-még nem tudom mit kell szivattyúzni.

Fentről látszik,hogy ebbe a dokkba nem olyan egyszerű beállni. Mellette a "kettes"-nincs sok hely a kettő között.

A "kettesben" a kanadai halászhajó,amiről már írtam.

Van még hely-nagyobb gépek is be szoktak állni.

Most pedig egy csomó kép,amit akkor készítettem,mikor a "négyesből" kiállt a hajó. Ilyenkor mindig van időnk,hiszen várni kell,amíg kikötik az új helyén.

Töltik a dokkot.

Valamiért ilyen ferdén áll a hajó-nem sokáig,mert percek alatt kiegyenlítik a súlyelosztását. A fedélzeten látható sárga "kosár" a daruhoz csatlakozik és ilyenkor már ez az egyetlen módja a hajó elhagyásának,illetve a feljutásnak-nem rossz buli.

Az ott a fekete nyíllal a mi központunk.

Paulius úgy tesz,mintha dolgozna-a kép miatt.

Közben megtelt a dokk,kiegyensúlyozták a hajót,mindenki vár.

Már járnak a motorok,próbálják a propellereket,de még ki van kötve a gép és nincs nyitva a dokk sem.(meg persze engem is érdekel a dolog)

Végre nyitva a dokk. Valami gond lehet,mert közben leálltak a motorok és a kapitány vontatót kért(vagy csak fél kiállni-volt már ilyen)

Közben a csapat már felkészül. Ez a hajó a mi munkánk és ahogy kiköt a mólón már rajta is leszünk,hogy befejezzük és mehet!  Közben megkezdték a kiállást!

Kiért,mi jövünk! Azért a kis vontató nem semmi munkát végez.

Telepítjük a mosókat. Mivel nem sok időnk van már,egyszerre három mosó és két szivattyú fog dolgozni két műszakban azért,hogy biztosan elkészüljünk és el tudjon hajózni a következő nap délutánján.

Dennis megpróbálja feldobni nekem a nagynyomású csövet,de mint a második képen látszik,nem sikerült és a vízbe esett. Pedig annyira próbálta,hogy még a sisakja is leesett valahova. Dehát ehhez erő is kell,nem csak akarat,Ő pedig elég kicsi,ami nagy előny a szűk tankokban,de itt kevés.(van 3 vékony,kistermetű kolléga,talán direkt azért,mert vannak helyek ahova csak ők férnek be).

Mólóra vontatják közben a kanadai hajót is a kettes dokkból. Nyilván elkészültek minden vízvonal alatti munkával.

A következő bejegyzésben kevés kép lesz,inkább írok. Szó lesz benne egy százéves norvégiai turista hajóról,amit a vízen ért a balszerencse.

Sziasztok!

Jó régen nem írtam már és azóta történt egy csomó dolog,ezért nem mesélek el mindent,csak "szemezgetek".

Közben elment a ' SHAKLETON(1.poszt) amin természetesen mi voltunk az utolsók és mint általában,a motortér mosásával fejeztük be a munkát a hajón. Eddigre már mindenki más lepakolt a gépről és az összes rendszert saját forrásból üzemeltetik,sőt sokszor a fő motorokat is járatják már(utolsó teszt,melegítés),tehát a gépterem ilyenkor már rendkívül zajos-ha csak az energia ellátásért felelős motorok dolgoznak,akkor is elég pár perc,hogy fejfájást okozzon a zaj,tehát itt ilyenkor már fülvédő nélkül nem lehet dolgozni(csak,hogy ne legyen már minden olyan egyszerű).Minden gépteremnek van egy "padlója",ami  fémkeretekre(be) csavarozott szintén fém lapokból áll-ezen lehet járkálni. Ez  "padló" azonban nem a terem alja,hanem mindig ahhoz képest emelt szinten van(azért vannak a fém keretek,ezek tartják) és ez a szint külömbség hajónként változik,felépítéstől függően a 60-80cm.-től a több méterig terjedhet. Erre azért van szükség,mert ebben  a "kölümbségben"futnak a csövek,itt van egy csomó szivattyú a hűtéshez használt tengervíz szűrői(sea valves),meg mégy egy csomó minden. Azonkívűl a motor is nagyobb mint amit alapból látunk,ha benézünk egy ilyen terembe,mert az olajteknő is a járószint alatt van,meg a gép talapzata is. A karbantartáskor,szereléskor mindenféle hulladék potyog be ide aminek nagyrésze ott is marad,amíg mi ki nem szedjük. Mikor megbontják a külömböző rendszereket mindig kifolyik egy csomó víz,olaj,meg még a fene tudja mi-ezeket menet közben is szivattyúzzuk,de az olaj a zsír és ezek egyvelege mindig ottmarad (ennek jórésze természetesen nem friss,hanem a hajó üzemeltetése során lassacskán rakódik le). Első lépés a nagyobb méretű hulladék összeszedése-már ezért is le kell menni a járószint alá,hisz épp azért van ott a szemét,mert aki beejtette nem tudta kiszedni. Ilyenkor a használt törlőrongytól a műanyag kábelbilincsen át az alkatrészek csomagoló anyagainak maradványaiig sokminden előkerül és minden alkalommal találunk egy csomó szerszámot is (a központban lévő kicsi műhelyünk meglepően jól fel van szerelve kéziszerszámokkal). Az apróbb szeméttel nem kell foglalkozni,mert a szivattyú simán felszívja a mosáskor a vízzel együtt. Mikor ez megvan fogunk  egy kézi permetezőt és a járószintet lepermetezzük szappannal,egy kicsit megdörzsöljük egy jó nagy partvis szerű kefével(nem nagyon van rá szükség,mert a szappan elrendezi a retket "önálló jelleggel is",de had lássák a népek,hogy mi aztán mindent tuttira vágunk),aztán kezdjük a mosást. Mivel a hajó már vízen van és minden működik rajt,mindig megbeszéljük a főgépészlénnyel,hogy valamelyik oldalra és hátrafelé döntsék meg a hajót egy kicsit,hogy a víz és a retek egy helyre folyjon(valamelyik sarokba,ahol amúgy is van egy "bilge"- lyuk,a menet közben szivárgó leveknek)és így egyszerű a cucc kiszivattyúzása,hiszen a szivattyú folyamatosan dolgozik. A járószintet gyorsan meg kell a szappan után mosni,mert ha a járólapok festettek,akkor azt bizony feloldja és a forróvíz a kétszáz bár feletti nyomáson le is takarítja szépen (szerencsére már elég ritka a festett elem,inkább alumínium lapokat használnak). Ez után a mosás után a járószinten minden csillog-villog,nyoma sincs a millió olajos lábnyomnak,zsírfoltnak. Amíg egyikünk mos,addig a másik már szedegeti fel a kész "járdákat",hogy aztán hozzáférjünk a "tank top"-hoz-így hívják a gépterem valós padlóját,mert ez egyben a tankok teteje is(már amelyik itt van). Itt kezdődik az igazi móka! Lehet bujkálni a a csövek között,terelgetni a mosóval az olajos "rittyót" és igyekezni,hogy mindenhol meg tudjad mosni,még ott is ahol látszólag lehetetlen,hiszen,ha ottmarad,tűzveszélyes (a gőzborotva csodákra képes). Van,hogy a már "felvágott" olajos,zsíros szennyeződést a víz nem viszi el egészen a szivattyúig,hanem kicsit odébb leteszi megint-ilyenkor a szivattyú csővel is lehet futkorászni,ami nem leányálom főleg,hogy éppen járda sincs. Végső esetben szappant permetezünk rá és folyamatos mosás mellett így nem "ül" vissza.
Ez a móka két embernek egy akkora gépen,mint a ' SHAKLETON,főleg ha olyan retkes is,simán kitart egész nap,sőt,ha nem elég rutinosak be sem tudják fejezni. Miután végeztünk a főgépészember átveszi a melót-ha jónak ítéli-aztán a járda vissza és már csak le kell pakolni a hajóról (ehhez azért általában többen összejövünk) és kész a gép--pár órán belül el is mennek. A másik nagyobb,többnapos akció az előző posztban képeken már látható tengely és propeller kihúzása volt,amit a yard-al szorosan együttműködve játszottunk végig. A kihúzott tengely darab úgy 12 tonna és jópár csapágyazott helyen fut át. Maga a tengely,talán tizedmiliméteres vastagságban szennyezett a rárakódott zsírtól,de ez elég lehet ahhoz,hogy mikor húzzák kifele tönkre tegye ezeket a csapágyazott pontokat(a daru nem biztos,hogy megáll,ha egy kicsit szorul a holmi)melyeknek a javítása,cseréje akár a milliós tételt is elérheti (az összeg dán koronában értendő). Tehát a yard szól,hogy kezdik a szétszerelést az utolsó "kobling" nál a portside-on,tehát mi is azonnal megyünk (min. ketten),szappannal,féktisztító spray-al,egy csomó ronggyal és dörzsszivaccsal felszerelkezve és a kihúzandó részt teljesen zsírmentesítjük. Ha láttátok a képeket,tudjátok,hogy ez a hely miatt nem egy egyszerű dolog,még forgatni is kell a tengelyt közben,ami csak a főmotor forgatásával lehetséges,tehát a hajó személyzet is benne van a buliban. Ráadásúl  mivel kint a másik végén,ahol a propeller van,már állványoznak,engedik le az olajat,készítik elő a kormánylapátot a leszereléshez,szóval van ember rendesen,egy rádióval felszerelt yardos melós figyelmezteti a kintieket,hogy forogni fog,mindenki húzzon el onnan. Miután kiment mind a kettő,hanyagoljuk egy kicsit a helyet,hiszen van időnk,mert nem véletlen,ha ezt eljátszák--ott hosszabb,komolyabb javításnak kell lennie,hiszen a móka nem két korona. Amikor aztán megint szólnak,hogy a belső munkákkal a tengely helyén végeztek,megyünk és kitakarítjuk a teljes tengelycsatornát (szintén képek az előző posztban). Ezt most nem részletezem mert hasonló a szisztéma mint a motortér mosásánál,csak itt vannak helyek,ahova nem kerülhet víz-ezeket előtte  fóliával és duck-tape el leburkoljuk (persze a burkolás előtt,ha van olaj,zsír azt eltávolítjuk).Az itt használt olajak és zsírok különösen ragaszkodnak a már jól belakott helyükhöz,ezért itt nemritkán 60-80 fokos vízzel kell mosni,ami a szűk helyek miatt nem veszélytelen játék ekkora nyomáson-oda kell figyelni na! Csináltunk még egy csomó mást is,de ha mindent leírok most,akkor nem lesz mit írkálnom később. Teszek pár képet most is de nem nagyon van köze ehhez a poszthoz,csak mert érdekesek lehetnek.

Robert és én. Új cipőt kaptunk,ennek örvendezünk éppen.

egy

jókiállású mélytengeri kutató,mentő robotka a hajó hangárjában

Robert kinlódik a szivattyúcsővel-nem akart hosszabbat,én meg ráhagytam

A tengelycsatornában--Robert profi a szemétszedésben,Tony meg a nézelődésben

Ezt csak érdekességnek: kedden állt be  az ALEXANDER von HUMBOLDT német vitorlás.Nemsokára jön egy fesztivál,ahol többszáz ilyen hajó jelenik meg a Kattegaton--nem semmi látvány

A 'HUMBOLDT a vízen. (ezt a wikiről szedtem)

Most tényleg összevissza válogattam a képek között,van ami már két éves,van ami ma készült. Megint a lustaság!

Lehet,hogy sokan felismeritek--ez Mr Abramovich hajója (ha rosszul írtam a nevét,akkor bocsi!)

Kicsi a bors,...

Az egyik művezetőnk-Erling. A "nagy öreg" a cégnél

Egy tank belseje.

Vadonat új halászhajó egy fedett "úszó" dokkban homokfúvás után,festés előtt

A fedett dokk kívülről-érdekes egy szerzet. Ez egyébként Hirtshalsban készült

Volt egy kis kosz a ballaszt tankban

Nem semmi kupi a BOHUS nevű norvég komp motorterében

Kemény tél,gyors hajó. A frissen beállt katamarán.

Ugyan az a katamarán,már végeztünk rajta,mikor az agyatlanok nekitolattak a dokk kapujának kiálláskor-plusz 2 nap,mire ezt befoltozták.(sajnos nem látszik,de a hasadás legalább 2 méter hosszú)

Hajó mindenütt-a felső képen a négyes dokkban egyszerre kettő kisebb gép is áll.

Bezzeg ez teljesen kitölti,még ki is lóg előre vagy öt métert. A SUPERSPEED 1 a négyesben.

Ez már friss. A négyesben álló "anchor ship" hajócsavarja és a tengely egy darabja.(éppen a mi központunkba viszik be)

Ez pedig a hely,ahonnan kihúzták. Mi meg éppen takarítjuk(nem valami jók a képek,mert elég sötét van és hiába próbált kintről Paulius segíteni a lámpával,kevés volt.)

Ez egy új hajó teste. Még teljesen üres és éppen Norvégiába tartanak vele,de a rossz idő miatt várni kell. A test Gdanskban készült.

(van benne egy kis víz a stabilitás miatt,de egyébként üres)

Hadihajó a dokkban.

Ez pedig egy jégtörő.

Ők itt a litván "vikar" csapat egy része(balról-jobbra): Deimantas,Kestutys(Kysa) és Evaldas. A szünet az szünet.

Ez pedig itt egy V16 turbódiesel,karbantartás közben. Ez egy olaj vállalat  hajója,tehát új,csúcstechnológiás bivalyerős és nagyon tiszta,rendbentartott gép. ( az "új",azt jelenti,hogy fiatalabb mint tíz éves)

Legközelebb tényleg írok inkább a lustaság miatt az gondoltam,jobban járok a képes bejegyzéssel,de az igazság az,hogy sokkal több a meló vele,mintha írnék és csak pár képet tennék be.

A halászhajó motortere.

Nincs sok hely

Kupi a fedélzetén

Paulius és a kupi ( ő is litván egyébként,de nem "vikar",hanem a cég nagyonkevés külföldi alkalmazottjának egyike--just like Me.)

A feldolgozó egy részlete--most!

A négyes dokkot készítik elő a hajó fogadására(erről már olvashattatok). A hátrébb látható hajó fog beállni.

És be is állt--nem halogatták. Itt látszik,milyen zsúfolt a móló,ha "pörög" a yard.

Ezt csak azért,mert az EXCELLO nevü hajó volt előtte a dokkban és itt látszik,hogy már nyoma sincs az akkori jégkároknak.

Mögöttem a halászhajó,vállamon egy nagynyomású csőmosó.

Megkezdték a dokk ürítését

Mosó szettek a hajó mellett. Azért itt látszik,hogy az északi vizeken igen kemény a hajók "élete". Az egész gép ilyen.

A következő képek ma készültek.

Feltelepítettük a szivattyú csövet.

 Ez a dokk szerviz alagútja.

Szünetben a főnökkel. Egon egy igen jó srác--nem azért mert a barátom,meg összejárunk néha,meg ilyenek,de tényleg.

Ez az a része a hajónak,amit az elöbb láthattatok kívülröl. Az a nagy vasdarab az a tengely,ami a hajócsavart hajtja-úgy 30 tonna acél.

Mint látjátok,van is mit hajtani--az állványok és az egy köbméteres műanyag tartályok jó viszonyítást adnak a méretekhez.

Méretéhez képest renkívül erős hajó--az olajkitermeléseken dolgozó gépeknek kell is. Egyébként a hajtásról gondoskodó motorok sem semmik!

Érdekes alakja van--stabil a vízen mint állat

Szemből se semmi. Az a nagykupac lánc a horgonylánc-nem tudom miért így engedték le,mert ki szokták teríteni,de ahogy elnézem,lehet,hogy cserélik.

Legközelebb írok is a munkáról,de ma nagyon lusta voltam--bocs!

Üdv,mindenkinek!

Ott hagytam abba,hogy a halászhajón kinyitogattuk az tisztítandó tankokat,feltelepítettük a munkához szükséges felszerelést és megkezdtük a „gázos” tankok légcseréjét. Másnap három tankban a gázteszt még mindig negatív, ezért ott folyamatos a légcsere,de a többiben meg tudjuk kezdeni a munkát. A hajó elején lévő ballaszt(forepeak) és stabilizációs tankot a második műszak már befejezte,ezért a géptérben lévő „napi” használatú üzemanyag tankokkal lehet kezdeni(konkrétan kettőnek volt jó reggel a gáztesztje). Ezek kicsi,néhány-tíz köbméteres tankok,általában mindenféle nehezítő tényező nélkül,bár szinte kivétel nélkül nagyon retkesek–egyfajta olajsár,vagy mi a jó isten csapódik ki és ül le minden kiálló felületre,padlóra,amit a mosás előtt fel kell szivattyúzni egy porszívó csővel.( a tankból kifele haladva: porszívó cső,két incses cső,három incses cső,traktor vagy teherautó,ami a vákumot adja-tehát van „kraft” bőven a cső végén) Erre azért van szükség,mert a nagynyomású mosó szétcsapkodná ezt a trutyit az amúgy is olajos falakra és még nehezebb lenne kimosni a tankot. A melót két litván „vikár” kapja(Deimantas és Evaldas),akik amellett,hogy nagyon jó srácok,még profik is a nálunk végzett melóban,mivel már régóta a cégnek dolgoznak „vikár”-ként. Ezért-mivel nem kell rájuk figyelni-én el tudom kezdeni a géptér mögötti „műhely és raktár” padlója alatt lévő három,szintén üzemanyag tárolására szolgáló tank mosását.(mondjuk az egyikben ekkor még ment a légcsere) Ismét Robert a társam. Mindig legalább ketten kell,hogy legyünk,mert egyikünk kint figyel a másik a tankban dolgozik. Aki kint van,annak feladata elhárítani az összes műszaki problémát (szétnyomta a csövet a nyomás valahol,eldugult a szivattyú,......)amit a bent dolgozó jelez és figyelni az ő biztonságára. A tankok a teljesen a hajó hátuljának az alján vannak,tehát a hajótest formáját követik-ezek hátrafele szűkülnek-és tele vannak merevítő „falakkal” amiken különböző méretű lyukak vannak vágva,hogy valamennyire mozogni lehessen bennük. Mondjuk az ilyen tankoknak az viszont előnye,hogy mivel erősen lejtenek minden irányból,nem kell a porszívó csővel szórakozni,mert minden az egyik sarokba folyik így oda csak beteszem a kétincsest és elszívogat magának,sosem kell megállni,mert bokáig ér a víz csak tolod a mosóval. Mivel azt hittem,hogy sürgős a dolog,fel sem merült,hogy Robert menjen le. Beöltözés a védőruhába,maszkot nem viszek,lámpa(talán a legfontosabb felszerelési tárgy) ok,mehet! Odabent megkeresem a legalacsonyabb pontot,ahol aztán találok is vagy fél köb dízelt,úgyhogy szivattyú bele azután pár perc alatt üres a hely, lehet kezdeni a mosást. Meglepően tiszta a tank belülről és a hajó ütött-kopott kinézetéhez képest jó állapotúnak is látszik–már tudom,ez gyors lesz. Az első négy szekció emberi méretű,még fel is tudok állni és az átjárók is nagyok,semmi gond,mosom mint állat. A víz nagyjából ötven fokos-legalábbis ezt mondtam Robertnek,hogy oda állítsa a melegítőt-teljes nyomáson a faltól kb. 15-20 centire mozgatva a mosót gyorsan haladok,bár hátrébb már szűköl a hely rendesen és csak kúszva tudok egyik szekcióból a másikba menni,ráadásul alacsony is már–nem rossz találmány az a nadrágunkba tehető térdvédő. Mivel,ahogy előre megbeszéltük az egyik légcserélő csövét Robert a tankba vezette a lejáratnál a párával sincs sok gondom,gyorsan eloszlik. Körülbelül másfél óra alatt végzek a mosással,még fél óra ,hogy a szivattyúval eltüntessem a vizet aztán ez kész. A következő,mivel mellette van,középen,kétszer ekkora a hajógerinc felett végigfutó merevítőfallal–gyakorlatilag kettő hasonló tank egy nyílással,mint az előző volt. Ugyanaz,mint az előző,ezért gondoltam végigmegyek az egyik oldalon,aztán átvergődök a másikra megmosom azt is aztán a szivattyú és kész,de alig lettem kész az egyik felével,mikor Robert kiabált,hogy menjek fel. Kiderült,másik melóra kell mennem,ezt majd a második műszak befejezi–ezt,de utálom!

Robert maradt a hajón,máshol is szükség lett hirtelen a szivattyúra és mivel a mienk éppen szabad volt, azt elvitte és kihúzta a bajból a „yardot”akik megbontottak egy nagy fedélzeti csörlőt,amiből természetesen köbméterszám kezdett ömleni a hidraulika olaj---de jött az ISS és főleg Robert a hős és elrendezte a dolgot,ahogy kell! Mikor visszaértem a központba (jó erős egy perc) kiderült,hogy a hármas dokkban álló hajóhoz kell mennem a Scaniával, sludge olajat szivattyúzni(használt,hulladék olaj sok vizzel) és azért nekem mert a második műszakos kolléga akinek van jogsija meg gyakorlata a gépre lebetegedett és nálunk sincs más aki ezzel a géppel meg tudná csinálni a többi gép meg dolgozik más hajókon. Mikor a főnök megmondta,hogy mennyi olaj van,már tudtam,hogy ez keményen túlórás meló. A hajó egy a sok gép közül amit az északi-tengeri olajkitermeléseken használnak kisegítő,beszállító,mentő feladatokra. Nagyon hasonlóan néznek ki mind,mérettől és feladattól függetlenül. Ha egyet ismersz,nem tévedsz el a többin sem. Majdnem mind fiatal hajó a legjobb és méretükhöz képest nagyon nagy,erős motorokkal szerelve,de általában is minden rendszerük modern és talán egy cseppet túlméretezett,ami nem csoda,ha azt nézzük,hol dolgoznak. Nem tudom mondtam e már,de itt úgy nagyjából 60-65%-a munkáknak az olajcégektől jön,ami azért jó,mert ha tankolom a kocsimat,mindig eszemben van,hogy valamennyit visszaszedtem azért a marha nagy hasznukból. Ez a fajta szivattyúzás úgy történik,hogy rácsatlakozunk a hajó megfelelő „csapjára” a fedélzeten aztán mi szivattyúzunk a hajó meg pumpál–nagyon oda kell figyelni a csatlakozásra,mindig együtt kell működni a hajóval és időben utasítani a pumpa leállítására,mert senki sem szeretné elönteni az amúgy tiszta kikötőt olajos rittyóval. Másnap ezen a hajón másfajta szivattyús munka következet mert kinyitottak a fedélzeten tíz tankfedelet amelyek az oldalsó ballaszt tankokhoz tartoztak és kiderült,hogy rendesen tele vannak sáros vízzel. Míg az olajat a kikötő másik oldalán lévő olajdepóba hordjuk(majd felteszek egy térképet a kikötőről,hogy átlássátok)addig a vizet,szennyvizet a központunk mellett található mosó helyen simán le lehet üríteni,még ha sáros,rozsdás is. Ezzel viszont valami baj volt,belekerült valami,mert egy másik városban működő nagy hulladékfeldolgozóba kellett vinni. Ehhez már kevés a kapacitás ezért a feldolgozóból jött egy nagykapacitású szivattyús teherautó(15 köbméter),beállítottuk a nagyobbik traktorunkat ami biztosítani tudta a folyamatosságot(10 köbméter kapacitás),mert a yard nyígott,hogy hama-hama! Meg hordtam én a mienkel(5 köbméter). Aztán kiderült,hogy nincs is olyan marha sok,úgyhogy ezzel a rendszerrel végeztünk is a munkaidő végére–bár hajtottunk rendesen(nem egyszer tiltott a tachográf a főúton)

Na,most ennyi,majd a héten folytatom. Fog jönni még két másik hajó,egy pedig elmegy.

 "sludge" szivattyúzás,..

innen--a hajó meg pumpál.

Itt már a "sarat" szívjuk-látszik,hogy nincs is a tüzoltó csövekhez használatos csatlakozóval toldva a két cső,hiszen itt a hajó nem pumpál,nem tud szétjönni,elég egy sima PVC közbetét(nem látszik,mert a vákum összeszívta rajt a csüveket)

Azért itt látszik,hogy nincs az a nagy hely a manőverezéshez,főleg a traktorral,hisz az jóval hosszabb szerelvény

Üdv,mindenkinek!

Azt ígértem ugyan,hogy a csapatról lesz szó,de hazudtam. Majd folyamatában úgyis szó lesz róluk és akkor röviden bemutatom őket.

Elég húzós hetünk volt,sok a hajó,sok a meló is. Ilyenkor a központ úgy néz ki,mint egy kupi-idegen nem mondaná meg,hogy ez egy takarító cég központja. Én majd egész héten a fenti képen látható kanadai halászhajón dolgoztam(158909). Ez a múlt héten jött,de eddig annyi történt vele,hogy egy négy fős csapatunk kitakarította a rakteret–rákhalász a gép és kiraktak belőle vagy négy tonna jeget a belefagyott rákokkal együtt. Sirály kánaán - mondjuk szerencse,hogy senki sem szereti a az ilyen töménységű halszagot és még felolvadás előtt elvitték a konténereket. Ezeknek a hajóknak megtévesztő a méretük,hiszen nem túl nagyok,mégis a halászathoz szükséges cuccon kívül elfér rajtuk egy komplett feldolgozó üzem is meg minden ami ezzel jár. Ezt a típust használják általában Grönland,Izland,Dánia és Norvégia vizein és eszerint Kanadában is,ha késztermékkel akar partot érni. Pár hónapja egy Fárör-Szigetekről érkezett ugyan ilyen gép személyzetét kérdeztem meg,hogy mégis hogyan mennek a dolgok ezeken a hajókon és ők mesélték,hogy 11 hetet vannak vízen aztán egy kis pihi és újra-ők halat halásztak-és egy úton átlagosan egy a feldolgozóban dolgozó melós 150-200000Dkk.-t keres meg. Ha kirúgnak én is elmegyek vagy kétszer egy évben! De vissza a kanadaiakhoz! Hétfőn a NORISOL nevű cég nekiállt,hogy az egész feldolgozót,gépsorostúl,mindenestül kiszerelje,mert a hajótest karbantartása után egy újat fognak kapni,(egyébként ez a cég volt az előző munkahelyem). Ezzel együtt a „yard” is megkezdte a hajó rendbetételét,tehát mi is nekiláttunk. Először a főgépész felkutatása a feladat,ami nem is mindig egyszerű az ilyen hajón,mert miután ezek beállnak,mindenki elmegy haza,egy-két embertől eltekintve,akikre aztán rászakad az egész meló és a melósok,akik kisebb csoportokban,folyamatosan próbálják őket zaklatni,elsősorban pontos információkért. Ez ellen úgy védekeznek,hogy nagyon nehéz őket megtalálni.

Miután meglett az ember,megmutattattam vele,hogy hol vannak azok a tankok,amiket a megrendelésben leadtak és ki kell mosnunk. Ez így hirtelen öt diesel tank,egy használt olaj,egy stabilizációs és egy ballaszt. Ketten voltunk a munkára,de tudtam,hogy később még legalább két embert kapok,ami szükséges is,mert ahogy megvannak a tankok,oda kell telepíteni hozzájuk a szükséges felszerelést. Mire úgy naggyjából végeztünk a nyitogatással,meg a telepítéssel,lettünk vagy hatan,mert egy másik hajón csúszott a munka és a főnököm mindenkit oda küldött hozzám,azzal,hogy segítsenek nekem-ez azt jelenti,hogy találjak neki melót. Ezek az emberek,úgynevezett „vikar”-ok,akik nem a cég alkalmazottai hanem egy ügynökségtől rendelik őket,ha szükség van több emberre. Ezek között aztán vannak igazi jó melósok is meg egy csomó semmitérő is. Majdnem azt írtam,hogy nagyrészük külföldi,de nem,mert nagyon sok dán is így dolgozik,főleg a fiatalok,bár télen sokan bejelentkeznek az ügynöknél,olyanok is akik szezonos munkát csinálnak. Mivel eddigre már két helyen szivattyúztunk,meg volt még vissza két tankfedél az igazán szar helyeken,nem volt nagy művészet,legalább látszat melót adni nekik. Legalább addig mi hárman a „cégesek” tartottunk egy megbeszélést-magyarul rágyújtottunk egy félreeső helyen,hogy nehogy útban legyünk és elbeszélgettünk az élet dolgairól. Eddig úgy is mi szoptunk. Miután ezzel megvoltunk Christiannal végigjártuk a már nyitott tankokat,és egy gázteszterrel megnéztük,milyenek a légköri viszonyok odabent–az egy ballaszt tank kivételével,mindben beriasztott a teszter. Tehát légcsere! Közös erővel meggyőztük Robert barátomat,hogy a légcserélők beszerzésére nincs nála alkalmasabb ember a világon. Robert egyébként egy érdekes figura. Egyedül él,miután szülei meghaltak,pénze mint a tenger,de szerintem ez a meló élete. Kár,hogy csak korlátozottan alkalmas rá-legalább egy centi vastag a szemüvege és még kancsal is,meg a lábai sem igazán bírják. Professzor a különböző helyiségek takarításában a „fire guard” szolgálatban,meg még egy pár dologban amit ráadásul mi nem is nagyon szeretünk,de ő a TANKBAN akar dolgozni és megsértődik,ha nem engeded(persze mindig beengedjük az egyszerűbb tankokba,legalább egy kicsit). De képzeljétek el,hogy amúgy sem lát rendesen,akkor mit lát a tankban mikor olyan gőz van,hogy a lámpafény nem hatol át rajt,mikor veri az arcodat a nagynyomású víz az éppen a falon levő mocsokkal együtt-semmit. Azonkívűl ,mindig bizonyítani akar ezért kapkod,ami veszélyes lehet és nem figyel olyan dolgokra például,hogy merre,hogyan mozog a tankban az olajos,retkes ruhában,ezért előfordult már,hogy néhány helyet újra kellet mosni mert megint felkente az olajat a falra. A másik nagy hibája,hogy vagy erőből dolgozik,vagy sehogy-ha fedélzet söprésre adja a fejét,bitos,hogy legalább egy „partvist” eltör. Van aki nem is akar vele dolgozni,pedig amúgy nagyon jó kolléga és nagyon jó ember.

Mára ennyi,de holnap folytatom.

Egy tankfedél-rajta a kesztyűm a méret miatt,előtte egy mosó

 Robert és Tony--ő a másik elvont arc a csapatban

Sikeres gázteszt után.

Kolléga vagy ki,vagy bemászik

Ez én vagyok.

Ennyire azért csak igazán veszélyes tankba kell beöltözni

Sziasztok!

Akkor,ahogy ígértem,folytatom.

Vannak gondjaim a képek méretének kezelésével,de talán sikerül megoldanom.

Tehát a dokkok: a kikötő északi oldalán van az 1-es és 2-es dokk. Ezek úszó vagy inkább ”lebegő” dokkok. Az 1. egy nagyon régi dokk,még szegecselt falakkal készült,mint a hajók is akkoriban(a korát nem tudom,de meg fogom kérdezni nektek). A 2. már újabb,hegesztett falu. Ezekbe a hajók,úgy állnak be,hogy miután az erre szakosodott csapat a dokkmester vezetésével előkészítette a gép fogadására,lesüllyesztik a hajó beúszik az alig két méterre a vízből kilógó falak közé és amikor a „helyén” van,felemelik lassan a dokkot,immár a hajóval együtt.

A „hely” előkészítése nem azt jelenti,hogy kisöprögetik,meg feltörlik a dokk padlóját,hanem azt,hogy egy csomó nagyteherbírású,egyébként fából készült tartót,milliméteres pontossággal lerakosgatnak a hajó tervrajza alapján majd ezeket megfelelően rögzítik. Azért ehhez tudnia kell a szakmát a dokkmesternek,hiszen nem hibázhat-ha miatta késik a „beállás”,aminek minden perce nagyon komoly pénzekbe kerül,nem nagyon fogják dicsérgetni érte. Ha beállt a gép és emelni kezdik a már rögzített hajóval,az mindig egy érdekes látvány és nem egyszerű mutatvány a személyzet részéről-azért itt több ezer tonna áll sokszor egy néhány tíz centiméteres gerincen és hiába van a dokkfalhoz is kitámogatva,azért az egyensúlyban tartás létfontosságú. Volt már rá példa,hogy a hajó lecsúszott a bakokról-na,az gáz volt! (Az első bejegyzés első két képe egyébként a kettes dokkban éppen most is bent álló MSS ERNEST SHACKLETON fedélzetén készült.)

A kikötő másik oldalán(déli-gyk.)van a hármas és négyes,amelyek „sima” száraz dokkok-tudjátok az az egyszerű beállós. Az előkészítés itt is ugyan úgy történik,mint az úszó dokknál,de itt nincs süllyesztés. Ezeket,mikor kész vannak elárasztják vízzel( a tenger szintje alatt vannak,természetesen),majd kinyitják a kaput a hajó beúszik,vagy betolják,aztán szép lassan kipumpálják alóla a vizet. Ezekbe,főleg a négyesbe azért már tényleg nagy gépek is be tudnak állni-a négyes az amelyik 220 méter hosszú és még így is előfordul,hogy a dokkfal felett kilóg a hajó orra (például a SUPERSPEED 1-2,gyorskomp Dánia és Norvégia között ). A beállásnál,miután a dokk kapuját már becsukták,gyakran kell búvárokat alkalmazni a pontos „helyrerakás” érdekében-télen a jeges vizet biztos,hogy kibírják röhögés nélkül.

És ekkor jövünk mi!

A „yard” és az ISS.

Eddigre a főnökség a „yardnál” és nálunk is nagyjából tudja mit kell a gépen elvégezni,ezért azonnal el tudjuk kezdeni a szükséges csőrendszerek telepítését(szivattyúkhoz és a nagynyomású mosókhoz). Van annyi cuccunk,hogy képesek vagyunk egyszerre 5-6 hajón dolgozni egyszerre anélkül,hogy bérelni kellene kisegítő gépeket. Négy mobil szivattyú-kettő traktor vontatta tartály és kettő teherautóra épített-azonkívül kettő olyan elektromos motorral hajtott szivattyús tartály amit ki tudunk vontatni a hajó mellé. Ezek a gépek képesek akár az ötven hatvan méteres csőrendszeren is kiszivattyúzni bármit,ami egy kicsit is folyékony. Hozzá kell tenni,hogy a csövek gyakran több tíz méteren függőlegesen vannak telepítve–az úszó dokkokban mindig-és három incs átmérőről indulnak(holnap megmérem mennyi ez 'centiben). Aztán van még néhány elektromos búvárszivattyú és jó pár olyan amit nagynyomású levegő működtet. Ezeket kiskezünkel oda visszük(cepeljük) ahol szükség van rájuk.

A következő nagyon fontos felszerelés a nagynyomású mosó. Ez áll ugye a nyomást előállító elektromosan hajtott gépből és egy gázolajjal működő vízmelegítőből(mindez egy nagy fém „ládában”,hogy targoncázni lehessen),meg a szükséges hosszúságú csőből a végén egy pisztollyal. A pisztolyba illeszthető rövid mosófejet „cigar”-nak hívják,valamiért és mindenkinek sajátja van,ami az ő stílusának legjobban megfelel(általában magunknak rakjuk össze). Ez a cucc olyan 270 bar nyomást tud(levágja rólad a kesztyűt,ha nem vagy észnél vele),amit gyakran órákig tart a polgár félkézzel és mossa,borotválja vele a felületet,sokszor vakon a párától meg a falakról,sarkokból visszaverődő víztől,mindezt gyakran hasonfekve a helyhiány miatt vagy éppen tornászkodva a merevítőkön,ha akkora a tank–szóval van értelme a kalória bevitelnek. Vannak munkák,amikhez az úgynevezett „turbó” fejeket kell használni. Ezeknek az orrában egy kicsi golyó van ami nyomás hatására vékony sugárban körbe-körbe pörgeti a vizet és képesek a nagyon ragaszkodó szennyeződéseket is „leverni” a felületről,vagy a festéket,rozsdát is eltávolítja,ha kell. Ezzel is érdemes vigyázni-az egyik vigyázatlan kollégának lyukat lőtt pár hónapja a hüvejk és mutató ujja közti részen a tenyerébe kesztyűn keresztül.

Használunk még egy csomó féle vegyszert is,csak,hogy vidámabb legyen a dolog,meg legyen értelme használni a maszkokat. Ezek külömböző erősségű ipari szappanok,amiktől,ha a szemedbe megy egész élethű full alkoholista tekintetet produkál-ti. piros szemű nyúl.

Mára ennyi a csapat a következő bejegyzésbe kerül,viszont megpróbálkozom a képek berakásával-ha nem menne,akkor bocsi!

A kettes dokkban a traktor éppen sziv valamit a gépről a mögötte látható csövön.

Szintén a kettes. Éppen beáll a hajó,ki segitséggel. Azért látszik,hogy nem mindig egyszerű.

 A "központ". Három gépünk áll bent,elöl az "öreg" Scania,amit Betty-nek hívnak.

A hordók mögött a nagynyomású szettek közöl pár darab(sajnos csak a vizmelegítők látszanak,mert magasabbak,mint a "sterimók")

Katamarán épp beáll a négyesbe-

Nagygép a négyesben.(az orrán,azok a csíkok a jégtől vannak-kemény tél volt,na)

Üdv,mindenkinek!

Gondoltam,indítok egy blogot,hátha érdekel valakit a hajózásnak ez a része. Nem nagyon értek a szerkesztéshez(sem),ezért az esetleges hibákat nézzétek el nekem.

Ezt a bejegyzést,egyfajta ismertetésnek szánom a kikötőről a cégről és az itt folyó munkáról,általában. A további írásokban aztán majd,mivel a napi munkáról szeretnék írni,részletesen is bemutatok egy-egy adott feladatot. Lesz egy csomó kép is,amiket én csinálok munka közben telefonnal,tehát nem biztos,hogy a minőség mindig a legjobb,de talán így is érdekesek lesznek.

(itt engem csodálhattok meg,2011.05.12)

(ugyanaznap,Paulinus barátommal,vad hajtásban vagyunk)

A kikötő(ship yard),nem nevezhető nagynak,de nem is épül új hajó,csak javítás,karbantartás folyik(a legnagyobb dokk 220 méter hosszú). Az északi oldalon kettő úszó dokk a délin pedig kettő száraz dokk várja a ”gépeket”,azonkívül egy csomó kikötőhely. A cég,ahol dolgozom,az ISS Damage Controll az ISS International egy szekciója a sok közül. Ebben a kikötőben mindössze 17-en képviseljük a céget. Természetesen az itt dolgozó cégek listája elég hosszú,kezdve magától a „yardtól” a különböző motor szerelő,elektromos hálózatokat javító,szigetelő és még sorolhatnám a millió szakterületet képviselő vállalatokat,de majd később. A mi csapatunk a hajók takarítását,mentesítését végzi. Ne ilyen,törölgetek,sepregetek takarításra gondoljatok-bár csapatunk egyetlen nőtagja által azt is elvégezzük-hanem a tankok,gépterek,egyéb hajóterek takarítása,mosása,mentesítése az olaj és más vegyi szennyeződésektől. A tankok alatt az összes létező tankot kell érteni a diesel-től a kenőolaj tartályokon át a ballaszt tankokig mindent (ugye,egy hajó teste belülről,gyakorlatilag tankok egymás melletti,alatti rendszere). Ha a hajó sérül,vagy valami új rendszer kerül beépítésre,vagy javítani akarnak valamit,ahhoz oda kell jutniuk a melósoknak és ott hegeszteni,vágni,meg egyáltalán dolgozniuk kell tudni-ehhez például egy diesel tanknak tökéletesn tisztának kell lennie,mert nem vidám dolog,amikor egy ilyen zárt helyen tűz üt ki,esetleg berobban. Takarítjuk a ahjó meghajtó rendszereit is,karbantartás előtt,közben és után(motor ,erőátvitel ,kormányrendszer, stb)

Tehát mint látjátok,nagyon szerteágazó a dolog,lesz miről írni. A következő részben szó lesz a dokkokról a csapatról és a szerszámainkról is. Amennyiben lehetséges,sok képpel fogom illusztrálni,mert szerintem érthetőbb lesz.

A blogról annyit,hogy semmiféle moderációt nem akarok használni,mindenki azt kommentel,amit akar és olyan stilusban ami neki tetszik,mert remélem,hogy erre azért az igazi troll banda nem kíváncsi. Az építő kritikát szívesen fogadom a kérdésekre igyekszem válaszolni,ahogy időm engedi.

(mondjuk,lehet,hogy ezeket feleslegesen irkáltam ide,mert a kutyát sem fogja érdekelni az egész)