Sziasztok!

Akkor,ahogy ígértem,folytatom.

Vannak gondjaim a képek méretének kezelésével,de talán sikerül megoldanom.

Tehát a dokkok: a kikötő északi oldalán van az 1-es és 2-es dokk. Ezek úszó vagy inkább ”lebegő” dokkok. Az 1. egy nagyon régi dokk,még szegecselt falakkal készült,mint a hajók is akkoriban(a korát nem tudom,de meg fogom kérdezni nektek). A 2. már újabb,hegesztett falu. Ezekbe a hajók,úgy állnak be,hogy miután az erre szakosodott csapat a dokkmester vezetésével előkészítette a gép fogadására,lesüllyesztik a hajó beúszik az alig két méterre a vízből kilógó falak közé és amikor a „helyén” van,felemelik lassan a dokkot,immár a hajóval együtt.

A „hely” előkészítése nem azt jelenti,hogy kisöprögetik,meg feltörlik a dokk padlóját,hanem azt,hogy egy csomó nagyteherbírású,egyébként fából készült tartót,milliméteres pontossággal lerakosgatnak a hajó tervrajza alapján majd ezeket megfelelően rögzítik. Azért ehhez tudnia kell a szakmát a dokkmesternek,hiszen nem hibázhat-ha miatta késik a „beállás”,aminek minden perce nagyon komoly pénzekbe kerül,nem nagyon fogják dicsérgetni érte. Ha beállt a gép és emelni kezdik a már rögzített hajóval,az mindig egy érdekes látvány és nem egyszerű mutatvány a személyzet részéről-azért itt több ezer tonna áll sokszor egy néhány tíz centiméteres gerincen és hiába van a dokkfalhoz is kitámogatva,azért az egyensúlyban tartás létfontosságú. Volt már rá példa,hogy a hajó lecsúszott a bakokról-na,az gáz volt! (Az első bejegyzés első két képe egyébként a kettes dokkban éppen most is bent álló MSS ERNEST SHACKLETON fedélzetén készült.)

A kikötő másik oldalán(déli-gyk.)van a hármas és négyes,amelyek „sima” száraz dokkok-tudjátok az az egyszerű beállós. Az előkészítés itt is ugyan úgy történik,mint az úszó dokknál,de itt nincs süllyesztés. Ezeket,mikor kész vannak elárasztják vízzel( a tenger szintje alatt vannak,természetesen),majd kinyitják a kaput a hajó beúszik,vagy betolják,aztán szép lassan kipumpálják alóla a vizet. Ezekbe,főleg a négyesbe azért már tényleg nagy gépek is be tudnak állni-a négyes az amelyik 220 méter hosszú és még így is előfordul,hogy a dokkfal felett kilóg a hajó orra (például a SUPERSPEED 1-2,gyorskomp Dánia és Norvégia között ). A beállásnál,miután a dokk kapuját már becsukták,gyakran kell búvárokat alkalmazni a pontos „helyrerakás” érdekében-télen a jeges vizet biztos,hogy kibírják röhögés nélkül.

És ekkor jövünk mi!

A „yard” és az ISS.

Eddigre a főnökség a „yardnál” és nálunk is nagyjából tudja mit kell a gépen elvégezni,ezért azonnal el tudjuk kezdeni a szükséges csőrendszerek telepítését(szivattyúkhoz és a nagynyomású mosókhoz). Van annyi cuccunk,hogy képesek vagyunk egyszerre 5-6 hajón dolgozni egyszerre anélkül,hogy bérelni kellene kisegítő gépeket. Négy mobil szivattyú-kettő traktor vontatta tartály és kettő teherautóra épített-azonkívül kettő olyan elektromos motorral hajtott szivattyús tartály amit ki tudunk vontatni a hajó mellé. Ezek a gépek képesek akár az ötven hatvan méteres csőrendszeren is kiszivattyúzni bármit,ami egy kicsit is folyékony. Hozzá kell tenni,hogy a csövek gyakran több tíz méteren függőlegesen vannak telepítve–az úszó dokkokban mindig-és három incs átmérőről indulnak(holnap megmérem mennyi ez 'centiben). Aztán van még néhány elektromos búvárszivattyú és jó pár olyan amit nagynyomású levegő működtet. Ezeket kiskezünkel oda visszük(cepeljük) ahol szükség van rájuk.

A következő nagyon fontos felszerelés a nagynyomású mosó. Ez áll ugye a nyomást előállító elektromosan hajtott gépből és egy gázolajjal működő vízmelegítőből(mindez egy nagy fém „ládában”,hogy targoncázni lehessen),meg a szükséges hosszúságú csőből a végén egy pisztollyal. A pisztolyba illeszthető rövid mosófejet „cigar”-nak hívják,valamiért és mindenkinek sajátja van,ami az ő stílusának legjobban megfelel(általában magunknak rakjuk össze). Ez a cucc olyan 270 bar nyomást tud(levágja rólad a kesztyűt,ha nem vagy észnél vele),amit gyakran órákig tart a polgár félkézzel és mossa,borotválja vele a felületet,sokszor vakon a párától meg a falakról,sarkokból visszaverődő víztől,mindezt gyakran hasonfekve a helyhiány miatt vagy éppen tornászkodva a merevítőkön,ha akkora a tank–szóval van értelme a kalória bevitelnek. Vannak munkák,amikhez az úgynevezett „turbó” fejeket kell használni. Ezeknek az orrában egy kicsi golyó van ami nyomás hatására vékony sugárban körbe-körbe pörgeti a vizet és képesek a nagyon ragaszkodó szennyeződéseket is „leverni” a felületről,vagy a festéket,rozsdát is eltávolítja,ha kell. Ezzel is érdemes vigyázni-az egyik vigyázatlan kollégának lyukat lőtt pár hónapja a hüvejk és mutató ujja közti részen a tenyerébe kesztyűn keresztül.

Használunk még egy csomó féle vegyszert is,csak,hogy vidámabb legyen a dolog,meg legyen értelme használni a maszkokat. Ezek külömböző erősségű ipari szappanok,amiktől,ha a szemedbe megy egész élethű full alkoholista tekintetet produkál-ti. piros szemű nyúl.

Mára ennyi a csapat a következő bejegyzésbe kerül,viszont megpróbálkozom a képek berakásával-ha nem menne,akkor bocsi!

A kettes dokkban a traktor éppen sziv valamit a gépről a mögötte látható csövön.

Szintén a kettes. Éppen beáll a hajó,ki segitséggel. Azért látszik,hogy nem mindig egyszerű.

 A "központ". Három gépünk áll bent,elöl az "öreg" Scania,amit Betty-nek hívnak.

A hordók mögött a nagynyomású szettek közöl pár darab(sajnos csak a vizmelegítők látszanak,mert magasabbak,mint a "sterimók")

Katamarán épp beáll a négyesbe-

Nagygép a négyesben.(az orrán,azok a csíkok a jégtől vannak-kemény tél volt,na)